Barion Pixel

SÜNGOMBA ( HERICIUM ERINACEUS) – ÉRDEKESSÉGEK ÉS HATÁSOK

A süngomba (nevezik cseppkőgombának, oroszlán sörénynek is), főként tölgy és bükkfák üregeiben telepszik meg, de előfordul almafán is. Parazita gomba, elhalt fatörzsön megjelenő fehérkorhasztó szaprotróf gomba. Rendszerint fehér, enyhén sárgás színű, húsos, egyedüli tüskés gomba, ami ehető. Magyarországon 2008 óta védett gomba.  Ma már termesztése kidolgozott, megfelelő környezeti igények biztosítása mellett egész évben mesterséges termesztésbe illeszthető. Ökológiai gazdálkodásból is beszerezhető, így „tisztasága biztosan támogatja a szervezetünket”.

A süngomba rendkívül ízletes, 32 féle ízaromaanyagot tartalmaz, a gasztronómiában igen kedvelt gombafajta.

A süngomba jótékony hatását a tradicionális kínai orvoslás már évszázadok óta felismerte. Bővelkedik ásványi anyagokban: kálium (K), foszfor (P), magnézium (Mg), vas (Fe), nátrium (Na), kalcium (Ca). Aminosavtartalma:  glutaminsav, alanin, treonin, szerin, hisztidin, glicin, ornitin, aszparaginsav, taurin, cisztin. Kiemelkedő antioxidáns hatása, poliszacharidokban is gazdag: β-glükánok, főként β-glükoxilánok forrása.

Keleti kultúrában elsősorban a süngombát a gyomor, az emésztőrendszeri problémák javításában használták. Hatékonynak bizonyult gyomorfekély, reflux, anyagcserezavarokban. Másik területe, amelyben egyedülálló módon segítséget jelenthet az idegrendszer támogatása idegnövekedési faktor (NGF) szintézisét stimuláló hatása révén. Gyulladáscsökkentő, különösen gyomor- és emésztőrendszeri betegségek esetén használják.

Kínában felhasználása a süngomba termőtestből és kivonataiból állatkísérletekben és humánvizsgálatokban egyaránt antimikrobiális, tumorellenes, immunmoduláns, zsíranyagcserét támogató, kognitív funkciókat támogató, öregedéslassító hatásait igazolták.

Kutatásokkal igazolták, hogy a süngomba immunmoduláns hatásának köszönhetően fékezi a tumorok növekedését főként gyomorban, vastagbélben, nyelőcsőben. Segítséget jelenthet az idegsejtek regenerálódásában, antioxidáns hatásának köszönhetően pedig fékezi a szabadgyökök kialakulását. A süngomba hatóanyagainak antibakteriális hatása segíthet a gyomorhurut, a Helicobacter pylori elleni védekezésben, eredményesnek mutatkozott állatkísérletekben az irritábilis bélszindróma (IBS) tüneteinek csökkentésében.  Vércukorszintet csökkentő (hipoglikémiás) hatása sem elhanyagolható.

Alkalmazása: A süngomba termőtest szárítva, porítva fogyasztható, emellett vizes, alkoholos kivonatait a gomba rostanyaga nélkül is fogyaszthatjuk, magasabb hatóanyag tartalommal.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Chang, S. T. és mileS, P.g. (2004): Mushrooms: Cultivation, Nutritional Value, Medicinal Effect, and Environmental Impact. 2nd ed. – CRC Press, Boca Raton, 451 pp.

Chen, D. l. és mtsai (2017): Extracts from Hericium erinaceus relieve inflammatory bowel disease by regulating immunity and gut microbiota. – Oncotarget 8(49): 85838–85857.

Fődi A. (2013): Gyógyhatású gombák a Kárpát-medencében. – Corvin Kiadó,

Déva, 96 pp. fujiwara, m., egaShira, N. és miShima, K. (2006): Neuroprotective effect of Hericium erinaceum – Foods & Food Ingred. J. Japan 211(2): 141–147.

Győrfi J. (2010): Gombabiológia, gombatermesztés. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 350 pp. HazeKawa, m. és mtsai (2010): Neuroprotective effect of repeated treatment with Hericium erinaceum in mice subjected to middle cerebral artery occlusion – J. Health Science 56(3): 296–303.

HiwataShi, K. és mtsai (2010): Yamabushitake mushroom (Hericium erinaceus) improved lipid metabolism in mice fed a high-fat diet. – Biosci. Biotechn. Biochem. 74(7): 1447–1451.

Huang, n. l. és mtsai (2010): Zhongguo shi-yaoyong jun xue (I–II.) [Kína étkezési és gyógyhatású gombái]. – Shanghai Kexue Jishu Wenxian Chubanshe, Shanghai. 1834 pp.

KawagiShi, h. és mtsai (1991): Biological active compounds from the mushroom Hericium erinaceum. – Symposium on the chemistry of natural products 33, pp. 533–540.

KawagiShi, H. és mtsai (2005): Anti-MRSA compounds from Hericium erinaceus (Bull.: Fr.) Pers. – Int. J. Med. Mushr. 7(3): 350.

Kim, D. m. és mtsai (2000): Isolation of antimicrobial substances from Hericium erinaceum. – Mycobiology 28(1): 33–38.

Koh, h. g. és mtsai (2005): Comparative study of mycelial growth and basidiomata formation in seven different species of the edible mushroom genus Hericium. – Bioresour. Technol. 96(13): 1439–1444. Lelley j. (1999): A gombák gyógyító ereje: Mikoterápia az egészség szolgálatában. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 155 pp.