Egy rákos beteg étrendje

Az életminőség és gyógyulás támogatására

A rákos megbetegedések bármely fajtája komoly testi és nem kevésbé súlyos, lelki kihívásokkal állítja szembe a beteget. Amit a kezelések (sugárkezelés, kemoterápia, immunterápia) mellékhatásai tovább nehezítenek átmenetileg. Az orvosi kezelés, ellátás megkerülhetetlen!  Azonban egy megfelelő étrend az egészségért küzdő immunrendszer támogatásához, a gyógyulási folyamatok energiaigényének biztosításához, az életminőség fenntartásához nélkülözhetetlen. Ezért teljes joggal tekinthetjük az orvosi kezelés kiegészítő részeként. 

Az alábbiakban tömören összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos gyakorlati, ám általános étrendi tanácsokat. Azonban ne tévesszük szem elől az egyes betegek speciális egyéni igényeit, ezek egyénre szabott megközelítését. A kezelőorvossal, dietetikussal való konzultáció erősen ajánlott.

1. Általános táplálkozási irányelvek

Időnként változatos forrásokból felröppennek „tudósítások” egyes tápanyagok, mint pl. vas, B12-, D- és C-vitaminok, stb., rákos sejteket támogató hatásáról. Következésképpen ezek fogyasztásának elkerüléséről rákos megbetegedésekben. Már hétköznapi logikával átlátható, hogy egy rákos sejtekkel küzdő, egészégének helyreállításáért erőfeszítéseket tevő szervezet megfosztása élethez nélkülözhetetlen tápanyagoktól, nem vezethet jóra! Ahogyan immunsejtjeink sok milliárdos hadseregét sem foszthatjuk ellátmánytól és municíótól csupán azért, hogy nehogy ennek egy része pár százezres ellenség kezére kerüljön. Azt viszont kétséggel elismerjük, hogy a hasznos tápanyagok túlfogyasztása is okozhat kárt. Az emésztés, a tápanyagok feldolgozása szabad gyökök képződésével, és ú.n oxidatív stresszel jár. Aminek semlegesítésére a szervezet fel van ugyan készülve, de a fölös tápanyagok emésztése, az oxidatív stressz fokozódásával járhat.  Ami számos sejtféleséget károsító hatása mellett a sejtek rákos mutációjának is kedvez. Ma a túlsúly, elhízás számos rákos megbetegedésben elfogadott kockázatnövelő tényező.

Egy rosszindulatú sejtekkel küzdő szervezet akkor sincs teljes nyugalomban, ha éppen ágyban fekszik! Az immunküzdelem, az elpusztult sejtek – szövetek helyreállítása, pótlása mind az energia, mind a fehérje szükségletet növeli. Mindkettőből a beteg életmódjához képest ajánlott adaghoz képest legalább 20%-val többet számoljunk.

Az étrend jelentős részét tegyék ki zöldségek, gyümölcsök. Figyeljünk oda, és hallgassunk szervezetünk üzeneteire. Nagyon gyakran ezek párolt, főtt készítményeit, gyümölcsökből frissen készült befőtteket jobban tolerálja a betegségtől, sőt, kemoterápiától, sugárkezeléstől legyengült emésztőrendszer, mint nyers formában. A frissen készült turmixok szintén könnyebben emészthető, sokoldalú támogatást nyújthatnak. Ne feledkezzünk meg a gyümölcsfogyasztással bevitt cukrokról. A cukrok (szőlőcukor, fruktóz, szacharóz) túlfogyasztása, még gyümölcsökben sem előnyös!

Ne feledkezzünk meg a megfelelő folyadékfogyasztásról. Ami alatt elsősorban tiszta ivóvizet, természetes, frissen facsart zöldség – gyümölcsleveket, esetleg természetes teákat értünk. A víz elengedhetetlen az anyagcserefolyamatokhoz és a vesék méregtelenítő funkciójának fenntartásához. Hányás, hasmenés esetén különösen! A feketekávé és egyéb koffeintartalmú italok, illetve az alkoholos italok, egyéb káros hatásaikon túl, folyadékpótlásra sem alkalmasak. Ugyanis vízhajtó hatásai miatt több vizet hajtanak ki a szervezetből, mint amennyit bevisznek. 

Az EMBER mindenevő! Változatos, vegyes étrendre van szüksége valamennyi szükséges tápanyag biztosításához. Lábadozás idején különösen. Részesítsük előnyben a friss, adalékanyagoktól mentes élelmiszereket. Az emésztésüket elősegítő módon (főzés, párolás, szükség esetén pürésítés, turmixolás stb.), elkészítve. Kerüljük a bő zsírban sült ételeket, grillezett húsokat, szénsavas, cukrozott üdítőket, tartósított kész vagy félkész, konzervált konyhai termékeket.

Az étvágytalanságot próbáljuk többszöri, napi akár ötszöri, kisebb étkezéssel leküzdeni. Nem ritkán az erős, karakteres fűszerezés mellőzése is segíthet.

2. Makrótápanyagokról és a kalóriabevitel

Kalóriabevitel. Több adat és tapasztalatok is alátámasztják az időszakos, átmeneti böjtök jótékony hatásait. Hívei – laikusok és egészségügyi szakemberek – ezek méregtelenítő, anyagcsere szabályozását átrendező hatására hivatkoznak. Az ilyen irányú vizsgálatok alanyainak kis számára és egyéb hiányosságaira utalva jelenleg ez még nem tekintett bizonyítottnak, vagy egyértelműen elfogadottnak. Ellenzők rámutatnak a beteg vagy lábadozó szervezet megnövekedett energia igényére. Szakmai források rákos betegek számára napi legalább testsúly kg-ként 25 – 35 kcal napi fogyasztását ajánlják. (A szerző megjegyzése: átlag testsúlyú emberre számítva ez kb. napi 500 – 600 kcal többletet jelent.  Ez annyival több, mint amennyivel kevesebbet ajánlanak fogyókúra céljából!). Azonban teljesen bizonyos, hogy semmilyen fogyókúrát ne egy súlyos megbetegedés idejére időzítsünk.  A sokféle böjt bármely formáját próbálnunk is ki, tegyük azt időszakosan, átmeneti jelleggel, és olyan szakember felügyelete alatt, akinek ezzel gyakorlati tapasztalata van. 

1. Fehérjék. A betegség és lábadozás megnöveli a fehérjeszükségletet. Átlagos felnőtt fehérjeszükséglete kb. 0,8 – 1,0 g / testsúly kg. Ezzel szemben rákos betegeknek a legtöbb forrás 1,0 – 1,5 g / testsúly kg napi, de legkevesebb összesen 45 – 60 g/nap fogyasztást ajánl. Nem kizárólag állati fehérjékből.  A baromfihúsok, tengeri halak, tenger gyümölcsei, tej, tejsavó, joghurt, sajtok és tojás mellett a mandula, diófélék, hüvelyesek (bab, zöldborsó, sárgaborsó, csicseriborsó, lencse, szójabab), tofu jelentős, könnyen emészthető fehérjék forrásai. Különösen előnyösek olyan esetekben, ahol a tejtermék vagy tojás nem fogyasztható. Főzve, párolva javasolt fogyasztani. Korlátozzuk a vörös húsokat (vad, marha, bárány és juh, kecske). A fehér húsok, halak bő olajban, zsírban sütése vagy grillezése is kerülendő. Ahogyan a konzervált vagy tartósított konyhakész termékek, gyorséttermi ételek is. Szükség lehet a fehérjepótlás kiegészítésére fehérje turmixok, shake-ek, tápszerek vagy étrend-kiegészítők bevonásával. E célra a fehérjetartalom mellett részesítsük előnyben a természetes eredetű, adalékanyagmentes termékeket. Dietetikus ajánlása, tanácsai e téren jól jöhetnek.
2. Szénhidrátok adják a szervezet számára a legkönnyebben hasznosítható energiaforrást. Tény, hogy a rákos sejtek számára is! A túlzó, főleg gyorsan felszívódó, tömény cukrok, édességek több oldalról támadják az egészséget. Az inzulnrezisztencia kialakításán keresztül a teljes hormonális háztartásra kedvezőtlen hatással vannak. Amellett, hogy jelentős mértékben fokozzák az oxidatív stresszt. Tehát úgy betegek, mint egészségesek számára a tömény cukrok, édességek, cukrozott üdítők visszaszorítása alapvető fontosságú lenne. Mindazonáltal a szénhidrátok létfontosságú tápanyagok, az étrendből nem száműzhetők teljesen. Rosszindulatú megbetegedésben a teljes kalóriafogyasztás kb. 20%-át javasolt szénhidrátokból fedezni. Átlagos testsúlyú felnőtt esetében ez kb. 100 g szénhidrátot jelent naponta. Ezt alapozzuk elsősorban alacsony glikémiás indexű gyümölcsökre (alma, körte, sárgabarack, áfonya, cseresznye, eper, grépfrút) teljes kiőrlésű, hozzáadott cukrot nem tartalmazó péktermékekre. Gabonák közül a kukoricadara és liszt, barna rizs, zab, árpa, köles, tönkölybúza, hajdina, kuszkusz, bulgur és quinoa kiemelten előnyösek. A szénhidrátbevitelbe nem kell beszámolni a szintén szénhidrát természetű, ám emberek számára emészthetetlen növényi, élelmi rostokat (lásd ott!).
3. Olajok és Zsírok. A megfelelő összetételű olajok fogyasztása nem csak energetika szempontból fontos. A telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok hozzájárulnak a gyulladások mérsékléséhez, és a károsodott szövetek helyreállításához is. Amellett, hogy a nemi hormonok – női és férfi egyaránt – alapanyagát is ezek képezik. Az egészséges emberi sejtek képesek zsírbontásból is energiát nyerni (agyi idegsejtek kivételével) … de csak végső esetben. A zsírbontással átmenetileg sejtekre mérgező anyagcseretermékek (ketonok) keletkeznek. Erre hivatkozva ajánlják hívei a ketogén diétát. Az így keletkező ketonok valóban mérgezik a legtöbb féle rákos sejtet. Ám az egészségeseket is! Ez az oka a ketogén diéta körüli élénk szakmai vitának. Sokan szkeptikusak (köztük jelen cikk szerzője is) afelől, hogy egy, nem csak a sorvasztó betegséggel, de a kemo- és sugárterápia mellékhatásaival küzdő szervezet további terhelése sejtmérgekkel, szükséges vagy vállalható kockázat-e? Tudományos vizsgálatok terén a ketogén diéta kedvező hatása rákbetegségben még nem bizonyított. Rákbetegségben, illetve ebből való gyógyulás, lábadozás idején összpontosítsunk a telítetlen és többszörösen telítetelen (PUFA) olajokban gazdag élelmiszernövényekre és olajaikra: olajos magvak (dió, mogyoró, mandula, tökmag, lenmag), avokado, oliva, repce és többé-kevésbé a napraforgó olaj. Ez utóbbinak magas az omega-6 zsírsavtartalma. Az omega-3 / omega-6 zsírsav ideális aránya 1 / 1 – 2. A modern étrendben ez jelentősen az omega-6 javára tolódik el, ami kedvezőtlen a gyulladások szempontjából. A napraforgó olaj magas omega-6 zsírsav tartalmát a lenmagolaj, illetve tengeri halak (lazac, tőkehal, tonhal) magas omega-3 tartalma ellensúlyozhatja. Ez utóbbiak pótlása étrendkiegészítők formájában is hozzáférhető.

Kerülendők a vöröshúsú (marha, sertés, bárány, juh s kecske) állati zsírok, kereskedelmi péksüteményekben elterjedt transz-zsírok, illetve a kókusz zsír fogyasztása.

Javasolt lehet a megfelelő étrend kialakításában az ételérzékenységnek, esetleg ételallergiának megfelelő táplálkozást választani!

3. Mikrotápanyagokról

Mikrotápanyagoknak nevezzük azokat az élethez nélkülözhetetlen anyagokat, melyekre a szervezetnek rendszeres, napi igénye mutatkozik, ám az előbbieknél nagyságrendekkel kisebb adagokban. Ide tartoznak a vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok.

1. A Vitaminok. Egyre gyakrabban olvasni arról, hogy egyes vitaminok (béta-karotin, folsav és B12-, valamint B5-, B6- és E-vitaminok) a ráksejtek támogatása miatt károsak az egészségre.  Nos, életfontosságú tápanyagok lévén, megszámlálhatatlan élet- és anyagcsere folyamat enzimjei vagy ko-enzimjeiként, nehéz az előbbi közleményeket értelmezni. Ugyanis egyik előbbi vitamin sem nélkülözhető az étrendből! Legfennebb annyival érthetünk egyet, hogy a szükségesnél több vitamin fogyasztásának nincs előnye! Ezért pontosabban fogalmazva: arra törekedjünk, hogy a vitaminhiányt elkerüljük a kezelés, gyógyulás alatt. Illetve az étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben, a vitamin mellett, az adalékanyagok hatása egyelőre kiszámíthatatlan. Ilyen készítmény szükségessége esetén, fontos, hogy adalékanyagmenteset válasszunk. A sejtek anyagcseréjéhez, sejtéréshez való hozzájárulása révén az A-vitamin és provitaminja csökkentheti a rákos sejtmutáció kockázatát. Antioxidáns kapacitásukkal a C- és E-vitamin együttes jelenléte védő hatású. Egyre több adat utal arra, hogy nagyobb mennyiségű C-vitamin jelenléte a vérplazmában és sejtközötti térben jelentősen gátolni képes a rákos sejtek szaporodását. Ez egyes országokban elfogadott és alkalmazzák az onkológiai terápiákban. Míg másokban – köztük Magyarországon is – egyelőre nem elfogadott! A D-vitamin egyik élettani szerepe az immunsejtek működésének fenntartása. Hiányában az immunsejtek száma nem csökken, de működésük zavart szenved. Figyelembe véve, hogy a magyar lakosság 50%-a nyáron is D-vitaminhiányos, míg az őszi – téli időszakban 95%, kijelenthető, hogy egy rákos beteg számára, sőt gyógyulását követően is, a D3-provitamin beiktatása az étrendjébe, szinte kötelező!
2. Ásványi anyagok és nyomelemek. Nagyon hasonló helyzetben vannak, mint a vitaminok. Egyes források itt is emlegetik a vas rákos sejtek anyagcseréjét (is) támogató hatását. Azonban ez is egy élethez nélkülözhetetlen nyomelem, ami nem vonható ki a mindennapi táplálkozásból. Ráadásul a vashiány is növelni látszik a tápcsatornai rosszindulatú tumorok gyakoriságát! Természetesen, nem ide tartozónak ítéljük a nehézfémeket (azbeszt, higany, kadmium, arzén, króm IV, stb.), amelyek nem esszenciális tápanyagok, hanem egyértelműen mérgek, illetve rákkeltőek. Emeljük ki azonban a szelén, cink, magnézium, kálcium és kálium szerepét a rákos megbetegedések kockázatának csökkentésében. Illetve a gyógyulás elősegítésében. Pontosabban, ezen anyagokból is a hiányállapotok elkerülése a cél, de a túladagolás legalábbis haszontalan, vagy akár káros is lehet. Magyarország termőtalaja, így mezőgazdasági terményeink (gabonaneműek, hagyma, diófélék, hüvelyesek) sem bővelkednek szelénben. Ráadásul a szelénben gazdag állati belsőségek nem is javasoltak a rákos étrendben. Marad a rizs, baromfihús és tojások – akinek lehet. A magnézium és cink megszámlálhatatlan életfolyamat biztosításában kapnak szabályozó szerepet. Gazdag cink források a tökmag, tökmagolaj, dió, kesudió, zöldborsó, csicseriborsó, általában a különféle csíráztatott magok, tojás és tejtermékek. A rákos étrendben javasolt húsfélék közül a baromfihúsokban, tengeri halakban és tenger gyümölcseiben. Magnéziumból jelentős mennyiséget nyújtanak a zöld leveles és gyökeres zöldségek, száraz bab és száraz hüvelyesek magvai (lencse, szója, csicseiborsó) földimogyoró, dió, mogyoró és gabonafélék. Gyümölcsök közül a sárgabarack és banán. Banán esetében a magas kalóriatartalommal számolni kell!

A túlzott nátrium bevitel (sófogyasztás), pontosabban: a nátrium – kálium arány megbomlása a nátrium javára, növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Tekintve, hogy manapság átlagosan nyolc – tízszer több sót fogyasztunk az egészségesnél, rákos beteg étrendjében a sófogyasztást nagymértékben ajánlatos csökkenteni. Mivel a só valamennyi növényi és állati szervezetben – így táplálékainkban is – jelen van, a sózás teljes elhagyása sem okoz hiánybetegséget!

4. Egyéb tápanyagok és élelmiszerek

1. Antioxidáns tartalmú élelmiszerek. Műszaki civilizációnk fejlődésének egyik „mellékhatása”, hogy szervezetünk lényegesen nagyobb szabadgyökterhelésnek van kitéve (légszennyezettség, dohányzás, vegyszereknek való kitettség, tartósított, adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek, stb.), mint akár egyetlen generációval ezelőtt. A szabadgyökök olyan aktív vegyületek, amelyek a szervezetünkbe jutó anyagok lebontása, emésztése során keletkeznek. Rendkívüli reakcióképességükkel pedig bármely sejtet, szövetet és szervet képesek károsítani (oxidatív stressz). A szabadgyökök DNS-t károsító képessége áll sok esetben a sejtek rákos elfajulása mögött. Ma már egyetértés van abban, hogy a mai embereknek nagyobb mennyiségű antioxidáns tartalmú élelmiszerre van szüksége. Az antioxidánsok olyan hatóanyagok, melyek szintén a szervezetben szabadulnak fel, és előszeretettel kapcsolódnak a szabadgyökökkel. Ezáltal semlegesítve azok sejtkárosító hatásait. Antioxidánsokban hiányos táplálkozás is növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Természetes antioxidánsokban gazdagok a sötét színű bogyós gyümölcsök mellett a héjával fogyasztott almák és vörös szőlőfajták, sárgabarack és szilva (ez utóbbi kalóriatartalmára figyelni!). Alacsony kalóriatartalom mellett jelentős antioxidáns források a zöld leveles (spenót, sóska, saláta) és gyökeres zöldségek (fekete- és sárgarépa, cékla), paradicsom, brokkoli, vöröskáposzta, kelkáposzta, pekándió, mogyoró. Ritkán gondolunk rájuk, de számos étkezési gomba jelentős antioxidáns kapacitással bír. Így a sárga rókagomba (Cantharellus cibarius), ízletes vargánya (Boletus edulis), de a csiperkegomba (Agaricus bisporus), téli fülőke (Flammulina velutipes) és a boltban kapható enoki, shimeji (Hypsizigus tesselatus) és shiitake (Lentinula edodes) ételek fogyasztása is előnyös. A kakaó és csokoládé is hasznos lehetne. Hátránya, hogy cukor vagy édesítőszer hiányában élvezhetetlen. Viszont kiemelt említésre méltó a zöld tea (Chamelia sinensis) és gránátalmalé (Punica granatum) előnye rosszindulatú betegségekben. Egy különleges antioxidáns vegyületet tartalmaznak (a gránátalmalé négyszer többet, mint a zöld tea!): az epigallo-katekin gallátot. Ez a rákos sejtek azon enzimeit képesek gátolni, amelyekkel „befészkelik” magukat az ép szövetekbe, azok feloldásával. Bár nem pusztítja el a rákos sejteket, jelentősen hátráltatja egy tumor növekedését és áttétképző hajlamát. Emellett hozzáférhetőbbé, sérülékenyebbé teszi a kemoterapeutikumokkal vagy az immunsejtekkel szemben is. 1 – 2 evőkanálnyi gránátalmalé egy csésze zöld teában, élvezhető íz mellett segítheti elő a lábadozást, és csökkenti a visszaesés kockázatát.
2. Gombaételek és gombatermékek. A legtöbb étkezési gomba beiktatása egy rákos beteg étrendjében hasznos lehet… feltéve, hogy jól tolerálja! Ugyanis, azt be kell ismerni, hogy magas emészthetetlen rosttartalmuk miatt nem könnyen emészthető ételek készíthetők belőlük. Kivételt a nálunk vadon is begyűjthető fekete trombitagomba (Craterellus cornicopioides) jelenthet. Ez ugyanis fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztését elősegítő enzimeket tartalmaz. Erjesztéssel finom savanyúság készíthető belőle, de bármilyen gombaételnek alkalmas. Azonban minden ételt mélyfekete színűvé alakít. Egy másik különleges hatású, ám ritka gomba a tüskegomba (Polyporus umbellatus). Laboratóriumi tumorellenes hatása mellett egy L-toxohormont gátló hatását is igazolták. Az L-toxohormon ráksejteknek (főleg tüdő és tápcsatornai rákos sejtek) egy, egészséges szöveteket lebontó anyagcsereterméke, ami a szervezet elerőtlenedéséhez, izom- és egyéb szövetpusztuláshoz (cachexia) vezet. Rákos betegek, betegségből lábadozók feltáplálásában kaphatna szerepet, ha termesztését kidolgoznák és szélesebb körben válna hozzáférhetőbbé. A legismertebb tumorellenes és immunvédekezést támogató gombák a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum), bokrosgomba (Grifola frondosa) és lepketapló (Trametes versicolor), melyeket együtt a „három japán tumorgyilkos” néven is említenek. Japánban és Távol – keleten ugyanis a kórházi kezelésben alkalmazott tumorellenes gyógyszereket állítanak elő belőlük. Akár négyen is lehetnének, ugyanis a shiitake gomba (Lentinula edodes) hasonló és ugyanolyan jól dokumentált tumorellenes hatással bír. Nálunk nem termő és emiatt kevésbé ismert a patkónyelv gomba (Tropicoporus linteus), ami szintén igazolt módon támogatja a szervezet küzdelmét a rosszindulatú megbetegedések ellen. Ezek közül az előbbi négyet Magyarországon is termesztik. Így szárított őrlemény, vagy folyékony kivonat formájában kereskedelmi forgalomban elérhetők. A folyékony kivonatok az emberi szervezet számára a legkönnyebben és leghatékonyabban hasznosíthatók. Hasmenés vagy hasmenésre való hajlam esetén a szárított porított gombákból otthon is hatásos főzet készíthető. Fontos tudni, hogy a gombák hatóanyagainak hatásához idő kell. Legalább 4 – 6 hetes kúrát követően érdemes megítélni a hasznukat. A gyógyhatású gombák nem csodaszerek! A szervezet saját erőinek küzdelmét támogatják a rákos sejtek ellen. Ezért hatásaik nagy mértékben függenek a szervezet küzdőképességétől. Főként a betegség korai stádiumában számíthatunk kedvező hatásaikra. Étrendbe iktatásukkal ne várjuk meg, amíg késő lesz! Az egyénre szabott termékválasztás és adagolási javaslat érdekében ajánlott hozzáértő szakemberrel konzultálni. Illetve semmiképp se használjuk az orvosi kezelés helyett, hanem kizárólag annak kiegészítésére!
3. Pre- és Probiotikumok. Mára már egyértelműen bizonyított, hogy az emberi bélcsatornában élő mikroorganizmusok (bél-mikrobióta), nem közömbös albérlők, hanem sokféleképpen támogatják az egészséget. Jelentős szerepet játszanak az immunvédekezésben, krónikus gyulladások karbantartásában, számos anyagcserefolyamatban. A bél-mikrobióta egészséges egyensúlyának zavara rákos megbetegedések kockázatát is emeli. Az egészségesen működő bél-mikrobióta lassíthatja a tápcsatornai tumorok növekedését és fejlődését is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a rákbetegség hagyományos kezeléseinek mellékhatásai rendkívüli mértékben pusztítják jó baktériumainkat, és okoznak kiterjedt tápcsatornai gyulladást. Ennek minden következményével: étvágytalanság, hányinger és hányás, székrekedéstől hasmenésig, felszívódási zavarokig, stb.  Minden eddigi tudásunk a probiotikumok (jó baktériumok) és prebiotikumok (jó baktériumoknak táplálékul szolgáló tápanyagok) nélkülözhetetlenségét támasztják alá onkológiai kezelések alatt és után. Az erjesztett élelmiszerek jelenthetnek jó természetes baktériumforrást: kefír, joghurt, érlelt sajtok (trappista, ementáli, gouda, cheddar, parmezán, camembert, brie) savanyított és sarvalt káposzta, kovászos uborka, fermentált savanyúságok, illetve ezek levei, teljes kiőrlésű kovászos kenyér. Kereskedelmi forgalomból beszerzett kimcsi és mizo esetén törekedjünk tartósítószer mentes termék kiválasztására. Pre- és probiotikumok számos étrend-kiegészítőben és vény nélküli gyógyszerkészítményben is elérhetők. A prebiotikumok gyakorlatilag élelmi rostok – lásd ott!
4. Élelmi rostok. Egy 140.000 felnőtt alanyra kiterjedő európai elemzés eredménye szerint az emberiség 70%-a, a rostszükséglet alig 43%-át fogyasztja! Az emészthetetlen élelmi rostok nem csupán székletformáló ballasztanyagok, hanem számos egyéb módon játszanak közre az egészség fenntartásában. Bár az ember emésztőenzimjei nem képesek ezeket feldolgozni, bélbaktériumaink igen. Miközben számukra táplálékot jelentenek, számunkra is kedvező hatású anyagokká alakítják át (prebiotikus hatás). Számos egyéb, összetett hatások mellett, igazoltan hozzájárulnak tápcsatornai tumorok előfordulási gyakoriságának csökkentéséhez. Felnőtt nők számára napi 21 – 25 g, felnőtt férfiak számára 30 – 38 g rost fogyasztás javasolt. Ezt tekintsük kiindulópontnak, azonban figyeljünk oda testünk jelzéseire. Ugyanis a rostok iránti igény egyénileg, egészségi állapottól – ilyen értelemben az antitumorális kezelés jellegétől is – és a korral is változhat! Bélgyulladás (kemo- és hasi sugárterápia?) idején kevesebb rostot kell fogyasztani. Gyulladások közötti időszakban azonban segít ritkítani a fellángolások gyakoriságát. Kiváló természetes élelmi rostforrások a káposztafélék, gyökeres zöldségek, hüvelyesek (bab, borsó, lencse), teljes kiőrlésű gabonákból (zab, árpa, barnarizs, búza – ez utóbbi magas kalóriatartalmával számolni kell!), diófélék, lenmag, chiamag. Gyümölcsök közül nálunk vezet az alma (magas rosttartalom mellett kevés kalória). Rost szempontjából kedvezőek az aszalt gyümölcsök is, úgy, mint: sárgabarack, szilva, mazsola, datolya. Azonban ezek kifejezetten magas szénhidrát és kalóriatartalommal rendelkeznek. Többféle természetes növényi rost étrend-kiegészítő is kapható, amennyiben az étkezés kiegészítésre szorul. Ilyen készítményekben keressük az adalékanyagoktól mentes, útifűmaghéjjat, gyümölcspektineket, inulint, cékla, feketerépa, glükomannán összetevőket. Élelmi rostok kiegészítő fogyasztása esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a folyadékfogyasztásra. 1 g élelmi rost akár 1 dl. folyadékot is megköt a bélcsatornában! Minden esetben bő vízben elkeverve fogyasszuk!
5. Fűszerek. Fűszerek közül a rákos étrendben is előnyösek a zöld levélfűszerek (petrezselyem- és zellerzöld, bazsalikom, majoranna, kakukkfű, szurokfű), a kurkuma, gyömbér, köménymag és édeskömény. Magas antioxidáns kapacitásuk mellett, emésztéstámogató hatásuk is kedvez az antitumorális kezelés mellékhatásaitól szenvedő bélrendszer karbantartásában. Jelentős antioxidáns tartalommal bír még a fahéj, szegfűszeg és feketebors is. Ezeket azonban irritáló hatásuk miatt nem minden beteg tolerálja jól. A sófogyasztást annyira érdemes visszaszorítani, amennyire csak lehetséges.
6. Gyógynövények, gyógyteák. A gyógyteák nem helyettesíthetik a rosszindulatú megbetegedések orvosi kezelését. Azonban több gyógynövény az étrend részeként hozzájárulhat a kezelés mellékhatásainak csökkentéséhez. A fentebb említett fűszernövények gyógyteák formájában is fogyaszthatók. A gránátalmalével ízesített zöld tea hasznát IV.1. fejezetben részleteztük. Ezek mellett a kamillavirágzat (Matricaria chamomilla) és borsmentalevél (Mentha piperita) főzete csökkentheti a bélgyulladás panaszait. A mentatea emellett görcsoldó és a zsírok emésztését is elősegíti az epeürülés támogatásával. A gyömbér (Zingiber officinale) segíthet az émelygés – hányinger – hányás enyhítésében. Bíztató laboratóriumi eredmények születtek a gyömbér rákos sejtek szaporodását gátló hatásáról. Ennek egyértelmű bizonyítása azonban további kutatásokat igényel. A máriatövis (Sylibum marianum) tea a májsejtek védelmével, illetve regenerálódásuk támogatásával járulhat hozzá a felépüléshez, illetve kemoterápia mellékhatásainak enyhítéséhez. Vannak vizsgálati eredmények – egyelőre nem egyértelműen elfogadottak, de bíztatók – a pitypanglevél és gyökér (Taraxacum officinale) antitumorális hatásáról mellrákban. Emellett számos kedvező anyagcsere, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokkal járul hozzá az egészség helyreállításához. 

Gyógynövények hatásos napi adagjai (eddigi ismereteink szerint):

• Borsmenta szárított levél: 3 – 6 g-ból forrázatból tea
• Gyömbér szárított gyökértörzs: napi 2 – 4 g főzött tea
• Gránátalma: 1 ndl. frissen facsart gránátalmalé, vagy 1 evőkanálnyi sűrítmény
• Kamillaszárított virágzat: kb. 3 g 5 – 10 perces forrázásával
• Máriatövis: 200 – 400 mg szilimarin hatóanyagnak megfelelő
• Pitypang szárított levél és gyökér: 1 – 4 g-ból főzött tea.

A fenti adagolási javaslat általános útmutatóként szolgálhat. Egyéni, speciális igények optimális kiszolgálásra orvos, gyógyszerész, fitoterapeuta szakember tanácsát érdemes kérni!

Forrásmunkák

1. Maurizio Muscaritoli, Jann Arends, Patrick Bachman net all.: ESPEN practical guideline: Clinical Nutrition in cancer;  Clinical Nutrition 40 (2021), pp. 2898 – 2913
2. Shaw, Clare, Hunter, Maureen: Rákbetegek diétáskönyve; Golden Book Kiadó, 1995
3. Kelly A. Turner PhD: Radical Remission: Surviving Cancer Against All Odds – Uncovering the Nine Key Factors of Spontaneous Remission Through Holistic Healing Practices and Survivor Stories Paperback – Harper One Publishing, September 15, 2015
4. R. Katz, M. Edelson: The Cancer-Fighting Kitchen, Second Edition: Nourishing, Big-Flavor Recipes for Cancer Treatment and Recovery; ten Speed Press, Feb. 14, 2017
5. Dr. Gothárd Csaba, Dr. Taracközi István: Gyógyító gombák – mycotherapia; DRTV Média Plusz Kft, 2021
6. Alex Lugo: 6 easy protein sources for cancer patients; MD Anderson Cancer Center, Aug. 29, 2024
7. Alex Lugo: 6 easy protein sources for cancer patients; MD Anderson Cancer Center, Aug. 29, 2024
8. Stephen A.M., Champ M.M., Cloran S.J., Fleith M., van Lieshout L., Mejborn H., Burley V.J. Dietary fibre in Europe: Current state of knowledge on definitions, sources, recommendations, intakes and relationships to health. Nutr. Res. Rev. 2017;30:149–190.
9. Mateusz Kciuk, Manzar Alam et all.: Epigallocatechin-3-Gallate Therapeutic Potential in Cancer: Mechanism of Action and Clinical Implications; Molecules. 2023 Jul 6;28(13):5246.
10. Gauhar Rehman, Muhammad Hamayun, Amjad Iqbal, Sumera Afzal Khan, Hamayoon Khan, Adeeb Shehzad, Abdul Latif Khan et all.:Effect of Methanolic Extract of Dandelion Roots on Cancer Cell Lines and AMP-Activated Protein Kinase Pathway; Front Pharmacol. 2017 Nov 28;8:875. 
11. Dr. Akram Ahmed Aloqbi: Recent Updates on Unravelling the Therapeutic Potential of Ginger Bioactive Compounds in Cancer Management; Int. J. Pharmaceutical Investigation, vol 14, issue 3

Összeállította: Szondiné Tóth Ágnes fitoterapeuta

lektorálta: dr. Gothárd Csaba orvos, étrend-kiegészítő tanácsadó